„Bi volt a suliban?”

Lackfi János: Margit és az orrbefogás

Most apa orrát befogom,
Mint hogyha eldugulna,
Kérdi: „Bi volt a suliban?”
Felelem: „Mi lett volna.”

Azt kérdi: „Bit rajzoltatok?”
Mondom neki: „Egy rajzot.”
Mondja: „Deb szobrot és deb is
Festbényt vagy épp rézkarcot?”
Kérdi: „A rajzodod bi volt?”
Mondom: „Csomó vonalka,
Meg egy pár szín, képzelheted.”
Mondja: „Ki hitte volda!
„De ugye elboddod talád
Azt, hogy bi volt a cíbe?”
Mondom: „Az volt a címe, hogy
Rajz, aminek nincs címe.”
Azt mondja: „Azért valabi
Csak volt azod a rajzod.”
Mondom: „Volt hát, egy befogott
Orrú apa, csak az volt.”
„De bás sebbi se volt ott?”
„Ha hiszed, ha nem, semmi sem.
Na jó, meg ne fulladj nekem!
Elengedem az orrod!”

http://www.lackfi-janos.hu/bargit-es-az-orrbefogas/

Végre itt a tavasz!

Virágoznak a gyümölcs fák, s micsoda látvány, amikor a tavaszi szélben szárnyra kapnak az apró fehér és rózsaszín szirmok...

Lackfi János: Dorottya és a szirmok

Begyűjtöttük az óvoda

Udvarán a szirmokat,

Szedtem egy zacskóra valót,

De még így is sok maradt.

Mikor egy kicsit fújt a szél,

Maroknyi szirmot fogtam én,

Álltam, elengedtem, repült

Mindig a többiek felé.

Pöttyös ruhák, pöttyös hajak,

Pöttyös kabátok és cipők,

Könnyen lerázhatja, aki

Egyszer-kétszer körbepörög.

Az óvónénik pöttyösek,

A kávéjukba pötty potyog

Kiskanállal kiszedik, ám

A pöttyöktől nem boldogok.

Így lesz mindenki csupa pötty,

Így lesz mindenki csupa hó,

De mégse vacog senki sem:

Ez a hó sosem olvadó.

http://www.lackfi-janos.hu/dorottya-es-a-szirmok/