Körte pottyan, dió koppan,
alma mosolyog a fáról,
mogyoró roppan, szőlő csusszan,
csurran a must a pohárból.
Szusszan a szilva,
rottyan a nedve,
megfőtt a lekvár,
kend a kenyérre!
Hamm!
Juhász Magda: Gyümölcsérlelő ősz
Hogyha itt az ősz,
nevetek nagyot,
és a piros almámba jól
beleharapok.
nevetek nagyot,
és a piros almámba jól
beleharapok.
Az alma után
szőlőt is eszem,
ha fúj a szél, én akkor is
vígan szemezem.
szőlőt is eszem,
ha fúj a szél, én akkor is
vígan szemezem.
Hullik a levél,
potyog a dió,
nagy szemekkel reám nevet
a sok mogyoró.
potyog a dió,
nagy szemekkel reám nevet
a sok mogyoró.
A szilva kacsint,
körte mosolyog,
mind megeszem és az után
fürgén szaladok.
körte mosolyog,
mind megeszem és az után
fürgén szaladok.
Hogyha itt az ősz,
azért nevetek,
mert a finom gyümölcsöktől
erősebb leszek.
azért nevetek,
mert a finom gyümölcsöktől
erősebb leszek.
Aranyosi Ervin: Őszi fák
Lám, a megfáradt fák
levelüket ejtik,
a nyár üde zöldjét
végképp elfelejtik.
levelüket ejtik,
a nyár üde zöldjét
végképp elfelejtik.
Harmatcsepp a könnyük,
hajnalban zokognak,
meghajolnak szélnek,
múló évszakoknak.
hajnalban zokognak,
meghajolnak szélnek,
múló évszakoknak.
Színes levelekkel
takarják a földet,
színpompás varázzsal
búcsúzkodnak tőled.
takarják a földet,
színpompás varázzsal
búcsúzkodnak tőled.
Ha lehull a levél,
álom száll a fákra,
színes avarszőnyeg
terül a világra…
álom száll a fákra,
színes avarszőnyeg
terül a világra…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése